Nagyobb vagyok, mint a múltam, 
kinőttem és belebújtam
egy új életbe, mint a patak,
ki folyóvá nő, beledagad,
aztán pedig tengerré lesz,
a fájdalom emberré tesz,
visz a folyó, kapaszkodjál,
semmihez se ragaszkodjál,
csak a belső fényed óvjad,
abból válik fényes holnap!
Tenger, folyó, ezüst patak,
forrásból jön s felé halad.
Szemembe nézz, lelkem ragyog!
Félelmemnél nagyobb vagyok!