És minden befért a kocsiba, még a hazautazó család saját holmija is! Mondjuk negyedik ember már nem tudott volna beülni, de szerencsére nem is akart.

Már csak három + két hétvégém van. Öt hétvége, azaz összesen 10 szabadnap. Utolsó 10 nap Svájcban.

Igaz, ezen a szombaton - na, van aki csodálkozik? - megint dolgoznom kell. Mikor rákérdeztem, az asszony ártatlan szemekkel, csodálkozva kérdezett vissza: "Miért, szükséged lett volna a hétvégédre?" Én meg majdnem sírva fakadtam tehetetlenségemben. Igen, szükségem van a hétvégére, szükségem van a pihenőnapra. Hetente kettőre. 

Augusztus óta 3! szabad hétvégém volt. Ebből kettőt úgy kértem, mert jött a férjem látogatóba. Nem, nem ide az én apartmanomba, mert azt azért mégsem, egy környékbéli szállóba. 

Miközben a szerződésem 5 napos munkahétről ír...

Azért nagyon gondolkodom, hogy ezt jelezzem majd a munkaközvetítőnek. Bár nem tudom, van-e értelme. Lehet, nekem kéne jobban kiállnom a saját érdekeimért, nekem kéne meghúznom a határaimat.

1) Hétvégére programra vettem jegyet, nem tudok dolgozni.

2) Nem, nem fizetem ki a vásárlásotokat én, hogy majd készpénzben adjátok vissza.

Istenem, de jó lesz már otthon. Még 68 nap, abból 34+ a munkanap...