Két hete érkeztem haza. Ezt az elmúlt időszakot egy költözés utáni pakolás, majd a lakás takarítása követte. Mindezt olyan leszedált állapotban, mintha kómából ébredtem volna fel.

A gazdáim december 20-án elküldték a teljes havi béremet. Ez arra enged következtetni, hogy nem fogják kiszámolgatni a túlóráimat, meg levonogatni a szabadság napokat. Ha ezt akarták volna csinálni - én kiszámoltam - akkor már ebből a decemberi fizetésből is le kellett volna vonni. Így még reménykedem a januári fizetésben is.

Már-már panaszkodtam magamban, hogy itt is ingerszegény az életem, mikor a férjemet mélyvénás trombózissal kórházba kellett vinnem.... Így most a karácsonyt is bizonytalanságban (mikor engedik ki) töltjük - kettesben a gyerekkel. Ilyen sem volt még az elmúlt húsz évben... És most örülök, hogy nem tegnap délután érkeztem haza, hanem már viszonylag jól elő van készítve minden, így tudom, hogy nem fogunk beledögleni.... egyelőre...