Jövőre, ha hazamegyek, biztos, hogy iskolában, pedagógusként folytatom, mert az az én közegem.
A nagy dilemmám viszont az, hogy
a) ragaszkodjak ahhoz, hogy csak angolt, csak alsósoknak tanítsak, vagy
b) inkább ahhoz ragaszkodjak, hogy a régi iskolámba kerülhessek vissza, valószínűleg napközizni (szinte biztos, hogy nem kapnék osztályfőnökként helyet, mert most kevés a gyerek, kevés az osztály).
Mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai is, de egyelőre nem tudok dönteni. Természetesen az lenne a legjobb, ha a régi iskolámba mehetnék, csak angolt tanítani, hiszen abból később még lehet változtatni...
|
Angol |
Régi iskola | ||
|
- csak délelőtt dolgoznék |
- ismerős közegbe kerülnék, ismerős helyzetbe |
||
|
- nem tartoznék osztályhoz, nem lennének "enyéim" |
- már bizonyítottam, így nem kéne 120 százalékkal lapátolni, hogy bedolgozzam magam |
||
|
- nem kell dekorálni, szülőiket tartnai, osztálykirándulásokat szervezni |
- tarthatnék szakkört |
||
|
- a közelbe járhatnék dolgozni |
|||
|
- itt már mernék nemet mondani |
|||
|
- később tudnék változtatni, ha megunnám az angol tanítást |
|||
|
- délutáni óráim is lennének |
|||
|
- helyileg messzebbre kellene járnom |
- az órákon kívül sok, osztályhoz kapcsolódó feladatom lenne |
||
|
- új iskola esetén újra alkalmazkodni és bizonyítani kéne |
- valószínűleg csak valakivel gurulhatnék, úgy, hogy megint én lennék a napközis - vagy csak napközibe kerülnék (talán az lenne a kevésbé rossz, de legalábbis a kevésbé melós) |
