Ma megint kiakadtam. Egyre többször már... Azon kívül, hogy reggel elviszem a gyereket iskolába (sofőrködök - 40 perc), délután meg érte megyek (sofőrködök - 40 perc) játszóterezek vele (90 perc), esetenként tanulok (30 perc), az időm többi részében (kb.6 óra) takarítok. És már nem csak a gyerek után. Ma - a délelőtti műszak lejárta előtt 30 perccel - az volt a kívánság, hogy a gyertyatartókat pucoljam meg. Ja, és vasárnap 10-17 óra között dolgozzak, mert vendég gyereket hívtak. Két hét múlva ismét dolgoznom kell szombaton, aztán rá következő héten megint. Gyakorlatilag már a 2 nap pihenőnapom sincs meg. Ez volt már tavasszal is.

Tényleg ér ennyit a pénz????

Hát nem.

Most újabb döntést hoztam, február 1-jén fejezem itt be. Ennek is meg lesz az előnye, hiszen folyamatos jogviszonyt tudok majd létesíteni. A második félévtől tudok majd menni dolgozni. És onnan folytatjuk tovább...